Ismerje meg a földrajz alapelveit és a földrajzi megközelítést, valamint ezek példáit

A földrajzi alapelvek és megközelítések megértése

Mint tudjuk, hogy a földrajza tudomány területe a föld felszínével kapcsolatos. Ezen kívül vannak olyanok is, akik azt állítják, hogy a földrajz nemcsak a föld fizikai jelenségeire korlátozódik, hanem megvitatja az emberek és a környező környezet kölcsönhatásait is.

Minden tudományterület, amelyet tanulmányozunkalapelveik és megközelítéseik. Például a közgazdaságban vannak olyan gazdasági alapelvek, amelyek iránymutatásként szolgálnak a különféle gazdasági tevékenységek elvégzéséhez.

Hasonlóan a folytatódó földrajzhoztovább fejlesztette a jelenlegi jelenségek magyarázatát, amelyek már a modern lépésekkel és módszerekkel történnek. A földrajz különféle alapelveket tanít nekünk a meglévő tulajdonságok és más problémákkal való kapcsolat megértésében. Akkor mit jelent a földrajz elve?

Földrajz elve egy iránymutatás vagy alap, amelyet aa tünetek, tényezők, változók és földrajzi jelenségek értékelése és feltárása, például a Föld alakjának egyenetlen felülete többféle élőlény (létező emberek, állatok és növények) létezéséhez.

A földön a különféle tünetek tanulmányozásához földrajzi megközelítést is igényel. A földrajzi megközelítés meghatározása önmagában egy lépés vagy módszertankifejezetten különféle földrajzi jelenségek és jelenségek elemzésére és megértésére, beleértve az élőlények és a környezetük kölcsönhatásait.

Földrajzi alapelvek és példák

Általánosságban a földrajznak 4 alapelve vanreferenciaként és iránymutatásként használják a különféle földrajzi tünetek kutatására. Az alábbiakban ismertetjük az egyes alapelveket, példáikkal együtt.

1. A terjesztés alapelvei (terjedése)

A forgalmazás elve egy elvA legfontosabb a földrajzban, ahol ennek az elvnek a geoszféra tünetei vagy természeti események okozzák, amelyek a fizikai és társadalmi körülmények változásaihoz vezetnek, amelyek különböző helyeken változnak.

Ezen kívül egyéb célkitűzések az elvvelAz eloszlás az, hogy megvizsgáljuk az egyik jelenség és a másik jelenség közötti viszonyt, amely útmutatóként felhasználható a jövő előrejelzésére. Az alábbiakban bemutatunk néhány példát az Indonéziában előforduló terjesztési elvekre.

• A növény- és állatvilág eloszlását Indonéziában sorok választják el Weber és Wallace amelyet három régióra osztanak, nevezetesen a nyugati régióra (asiatis), a középső részre (átmeneti) és a keleti régióra (australis).
• A különböző vízkészletek rendelkezésre állásának megosztása egyik helyről a másikra.
• A csapadék eloszlása ​​Indonéziában minden régióban eltérő.
• A bányászati ​​termékek egyenetlen eloszlása ​​RomániábanIndonéz terület. Például Nyugat-Indonézia inkább a kőolajtartalom elsajátítására koncentrál, míg Indonézia keleti része több ásványi anyagot tartalmaz.
• A lakosság egyenetlen eloszlása ​​Indonézia területén.

2. A kölcsönös kapcsolat elve

Az összekapcsolódás elve a földrajz tudományának alapelveamely megvizsgálja az egyik tünet és a másik földrajzi tünet közötti kapcsolatot a föld felszínén, például a fizikai tünetek és a fizikai tünetek közötti kapcsolatot, a fizikai tünetek társadalmi tünetekkel vagy a társadalmi és társadalmi tünetek közötti kapcsolatot.

Az összekapcsolódás elvének fő célja a terület földrajzának jellemzőinek leírása. Néhány példa az összekapcsolódási alapelvekre:

• Indonézia egyike azoknak az országoknak, amelyek hajlamosak a vulkáni kitörésekre, mert három világtűz-hegyi rendszer (tűzgyűrű), amely a csendes-óceáni, a mediterrán és az ausztrál kör.
• Indonézia földrajzi elhelyezkedése az egyes régiókban különböző éghajlati viszonyokhoz vezet.
• A jogellenes fakitermelés katasztrofális áradásokat, valamint az erdők területén élő állatok és növények ökoszisztéma változásait okozhatja.
• A sebezhető bűncselekmények a nagyvárosokban fordulnak elő az emberek alacsony jóléte miatt.
• A tengerparton élő lakosok halászként élnek meg.

3. Az elv leírása (ábrázolás)

A következő földrajzi elv az elvleírás, amely konkrét magyarázatot ad a megfigyelt földrajzi jelenség jellemzőire, mind a pontok, vonalak, síkok vagy terek méretében. A földrajz tiszteletben tartja ezt az elvet, hogy leírást adjon az írás, táblázatok, grafikonok és képek (térképek) által előállított geoszférikus jelenségekről. Néhány példa a leírási alapelvekre:

• Ábra az indonéziai csapadékmennyiségről.
• Grafikon, amely adatokat és tényeket mutat be a munkanélküliségi rátáról.
• A táblázat a színes vakvak számát tartalmazza Indonézia minden régiójában.
• Térkép, amely leírja a lemezek helyzetét Indonéziában.

4. Korológiai elvek (térbeli)

A földrajz utolsó alapelve az alapelvkorologi. Ez az elv a megvitatott 3 földrajzi alapelv kombinációjának eredménye, nevezetesen a terjesztés elve, az összekapcsolás elve és a leírás elve.

A corológia ezen alapelvének célja:megkapja a területen előforduló jelenségek eredményeit a terjedésének helye, a fellépő interakció típusa, valamint a térszög integrációja alapján. Néhány példa a corológia alapelveire:

• Az Indonézia nagy mennyiségű csapadékának vizsgálata során megfigyelhető az egyes régiók vízforgalmának megoszlása, a csapadék okai az e jelenség következményeivel.
• Vizsgálja meg a városi hőmérsékleti viszonyokatés a vidéket a magas épületek tükrözi a nap helyzetét, míg a faluban több fa alacsonyabb hőmérsékletet okoz, mint a városi területeken.

Földrajzi megközelítés és példák

Háromféle földrajzi megközelítés létezik, nevezetesen a térbeli (térbeli) megközelítés, a környezetvédelmi (ökológiai) és a regionális (regionális) komplex megközelítés.

1. Területi megközelítés ”

Területi megközelítés (térbeli elemzés) a sokféleség megközelítésére irányuló erőfeszítésa föld arca azáltal, hogy megvizsgálja az összes tulajdonában lévő téri szempontot, például a természeti tényezőket, a földrajzi elhelyezkedést és a közösség társadalmi-kulturális körülményeit. Bizonyos értelemben a kutatók ezt a megközelítést használják azáltal, hogy megvizsgálják a benne megjelenő eloszlás, kölcsönös kapcsolat és interakció alapelveit. Néhány példa a térbeli megközelítésekre a következő.

• A telkek a szempontból értékelhetőkhelyét és hatékonyságát. Egy darab földterület drága lehet stratégiai elhelyezkedése vagy a mezõgazdasági termelékenység magas szintje miatt.
• Annak érdekében, hogy földet nyisson az építkezéshezAz új települések különleges kutatást igényelnek, hogy meghatározzák a természeti eseményekhez kapcsolódó tájat, amely befolyásolja a meglévő élőlények alkalmazkodását.

2. Környezeti (ökológiai) megközelítés

Az ökológiai megközelítés szoros kapcsolatban álla biológia tudományával, azaz az élőlények más élőlényekkel vagy más környezeti elemekkel való kapcsolatának (kölcsönhatásának) megfigyelésével. Abban az értelemben, hogy ezt a megközelítést elemezni kell, a biotikus és az abiotikus komponensek közötti kapcsolat megvizsgálásával, a régió ökoszisztéma-egyensúlyának befolyásolása során. Néhány példa a környezetvédelmi megközelítésekre, amelyeket általában látunk:

• A területen bekövetkezett árvíz jelenségelátható az árvizeket kiváltó terület fizikai állapota alapján, például topográfia, talaj típusa, nagy mennyiségű csapadék és az épület állapota. Ezenkívül az árvíz az emberi környezettel szembeni viselkedésből, például erdőirtásból, mezőgazdasági földterület átalakításából, hulladékkezelésből stb.
• Korábban csak a gazdálkodást végeztékévente egyszer, mert az öntözés az esős évszakra támaszkodik. Míg a modern időkben az egyre növekvő szám miatt az emberek továbbra is fejlettebb öntözőrendszerek fejlesztésére törekszenek, hogy a mezőgazdaság egész évben megvalósulhasson, és az élelmiszerigények teljesüljenek.

3. A komplex (regionális) megközelítés

A komplex megközelítés megközelítéstanulmányokat készít a földi régiók térbeli és környezeti szempontok alapján történő összehasonlításával. Ezért elmondható, hogy ez a komplex megközelítés térbeli és ökológiai megközelítések kombinációja.

A regionális tanulmány megközelítéséből kapott eredményeket térképekbe öntik és a térképészet területén tanulmányozzák. Néhány példa a komplex megközelítésekre a következő.

• Az északi pólus régiónak az egyenlítőtől eltérő jellemzőkkel kell rendelkeznie.
• A lakóövezetek fejlesztésében szükségesszámos tényező figyelembevétele, például a talaj termékenységi szintje, a lejtő elhelyezkedése és a terület megközelíthetőségének szintje. Például a part menti területeken fekvő településeket magasabb alapokkal építik fel a természeti katasztrófák megelőzésére.

Így a cikk a földrajz elveinek megértéséről és megközelítéséről, példáikkal együtt. Remélhetőleg a fenti cikk hasznos lehet és betekintést nyújt mindannyiunk számára. Köszönöm.