10 olyan kormányzati forma, amelyet meg kell érteni, hallgassunk!
A szuverén kormányzat egyaz országot alkotó elemekből. Általában véve a kormányzás fogalma minden olyan tevékenység, amelyet az állam hajt végre az emberek jóléte és az állam érdekei érdekében, ideértve a végrehajtó, törvényhozói és igazságügyi hatalmat a központi kormánytól a regionális kormányokig.
Míg kifejezetten a kormányt kell értelmeznimivel minden tevékenységet csak a végrehajtó hatalom, ebben az esetben az elnök, a király vagy a miniszterelnök végzi. A kormányzás különféle formái vannak az államigazgatás birtokosai vagy az államot irányító emberek száma alapján.
10 A kormányzat formái
Az alábbiakban röviden áttekintjük a világ kormányzási formáit.
1. Demokrácia
A demokrácia a görögből származik Demokratia ami az emberek hatalmát jelenti. Demokratia maga két szótagból áll, nevezetesen demók ami azt jelenti, hogy az emberek és Kratos ami erőt vagy erőt jelent. A demokrácia az emberek kívánságain alapuló kormányzati forma.
A demokráciában az embereknek azonos jogok vannakmegválasztja megbízható képviselőit, hogy az emberek érdekében döntéseket hozzanak. Ezen felül mindenkinek ugyanolyan joga van társulni, összegyűjteni, véleményt nyilvánítani és társaságba lépni.
Az első ismert demokráciaaz ókori Görögországban virágzó közvetlen demokrácia. A közvetlen demokráciában minden polgár közvetlenül és aktívan részt vesz a kormányzati döntések meghozatalában. A közvetlen demokrácián kívül létezik a képviseleti demokrácia is, amelyet először a rómaiak fejlesztettek ki. A képviseleti demokráciában mindenki megválasztja képviselőjét a Tanács vagy a Szenátus tagjává. A reprezentatív demokrácia formáját ma már sok országban széles körben alkalmazzák.
2. Monarchia
A monarchia a világ legrégebbi kormányzati formája. Monarchia kormányának formájában az államfõ és a kormányfõ szerepe a király, a királyné vagy a szultán.
A Monarchia kormányzati formájának fő jellemzőjeaz uralkodó abszolút hatalommal rendelkezik. Ezt a hatalmat örökölhetik leszármazottai, ha az uralkodó meghal. A kormánykerék mozgatásának elősegítése érdekében az uralkodót több tanácsadó segítette.
Általában 3 (három) típusú monarchikus kormány létezik, nevezetesen az abszolút monarchia, a parlamenti monarchia és az alkotmányos monarchia.
- Abszolút monarchia egy olyan kormányzási forma, ahol a monarchiaaz vonalzó korlátlan hatalommal rendelkezik. Ennek eredményeként az vonalzó bárkinek tetszőleges lehet. Az abszolút monarchikus kormányzat formáját szinte minden európai országban széles körben alkalmazták a francia forradalom kitörése előtt. Példák azokra az országokra, amelyek valaha abszolút monarchiát fogadtak el, Franciaország Franciaország XIV. Lajos uralkodása alatt.
- Parlamenti Monarchia egy olyan monarchikus kormányzat, amelybena hatalom a miniszterelnökre hárul, nem pedig a királyra. Parlamenti monarchia formájában a királyt nem zavarhatja pozíciója. Minden kormányzati politika miniszterek kezébe tartozik, mind kollektív, mind pedig egyénileg. A miniszternek le kell lépnie a posztjáról, ha politikai politikáját a legtöbb parlamenti képviselő nem hagyja jóvá.
- Alkotmányos monarchia a monarchikus kormányzat egyik formájaaz alkotmány alapján. Az alkotmányos monarchia elismeri a királyt mint államfőt és végrehajtó szimbólumot. A király hatalma leszármazottai felé fordul, ha a király meghal. Ami a kormányfőt látja el, az a nép által választott miniszterelnök. Néhány ország, amely alkotmányos monarchiát vesz fel, betartja a Trias Politica koncepcióját. Példák alkotmányos monarchia formájú országokra Nagy-Britannia.
3. Technokrácia
A technokrácia alatt az a formakormányzat, amelyet azok vezetnek, akik tapasztalattal rendelkeznek a technológiában vagy más műszaki területeken. A tudósok, a mérnökök és a technológiai szakértők teljes jogkörrel rendelkeznek a döntéshozatali folyamat ellenőrzéséhez a politikusok, üzletemberek és közgazdászokhoz képest. A technokráciában a vezetést és a technikai képességeket bürokratikus módon választják meg, speciális ismeretek és teljesítmény alapján.
4. Zsarnokság
A zsarnokság egy kormányzati formaahol a hatalom egy olyan személynél vagy embercsoporton múlik, akik hajlamosak vagy csak arra törekednek, hogy gazdagítsák a hatalmi csoportot. Zsarnokság előfordulhat a kormányban egy személy, kisebbségi vagy kisebbségi zsarnokság, valamint a többség többségének vagy zsarnokságában.
Általában a zsarnoki uralkodók gyakorolják a hatalmatanélkül, hogy törvényen alapulnának és extrém módszereket alkalmaznának az ellenség vagy maguk az emberek elleni küzdelemre. Platón és Arisztotelész számára a zsarnokság a kormány legrosszabb formája.
5. Oligarchia
Az oligarchia egy olyan kormányzási forma, amelybena hatalom, a családfa, az oktatás, az üzleti élet vagy a katonaság alapján néhány emberben rejlik. Inkább az emberek érdekeinek helyett inkább a jólét növelésének kérdésével foglalkoznak.
Ez az embereket szegényebbé és rosszabbá tesziaz vonalzó gazdagabbá válik. Például egy olyan ország, amelyet egy bizonyos vonal irányít, és amely nemzedékekről a másikra adja befolyását. Más kormányzati formák, amelyek gyakran kapcsolódnak az oligarchiahoz, az arisztokrácia, a plutokratia, a meritokratia, a technokratia, a katonai junta és a teokratia.
6. Plutokratizmus
A plutokratizmus görög nyelvből származik Pluotos ami magában foglalja a gazdagságot és Kratos ami hatalomra utal. Így a plutokratikus kormányzás olyan formája, amelynek hatalma a birtokolt vagyonon alapul. A plutokratizmusban csak a gazdagok jogosultak megtartani a hatalom uralmát. A plutokratizmust széles körben alkalmazták Görögország számos városában, majd később az olaszországi Genova számos régiójában.
7. Kleptokrácia
A kleptokrácia görög nyelvből származik kleptes ami azt jelenti, hogy tolvaj és Kratos ami hatalmat jelent. A Kleptokrácia alatt tehát egy olyan kormányzati formát értünk, amelyet korrupt uralkodók irányítanak, akik hatalmukkal a joghatóságukban élő emberek és természeti erőforrások kiaknázására törekszenek a jólét növelése és saját politikai hatalmuk megőrzése céljából.
A kleptokráciát gyakran társítják a formákmás kormányok, például az oligarchák, a diktatúrák, a katonai juntok és az egyéb kormányzati formák, amelyek szaga az nepotizmus és az autokratia. A hatalmi gyakorlatokat általában önkényesen végzik, tele korrupcióval, kriminalizációval és zsarnoksággal.
8. Timokratia
Az etimológiai oldalról megítélve a timokratia a görög nyelvből származik idő és kratia. idő elismerést, becsületet és dicsőséget jelent. míg kratia szabályozást jelent. A timokratia egy olyan ország kormányzási formája, ahol csak azok, akik gazdagsággal, becsülettel, dicsőséggel vagy elismeréssel rendelkeznek, vehetnek részt a kormányzásban.
9. Arisztokrácia
Az arisztokrácia görög nyelven származik aristokria vagy aristos ami azt jelenti, tökéletes és Kratos ami hatalmat jelent. Platón szerint az arisztokrácia egy olyan kormányzási forma, amelyben a politikai hatalom fölénye egy maroknyi ember, különösen okos emberek kezében van.
Ahhoz, hogy hatalmon lehessen, az okos emberekegy speciális válogatáson kell részt vennie, és egyfajta képzésen kell részt vennie, hogy később az igazságosság érzetével kormányozhassanak. Fejlesztésénél az arisztokráciát olyan kormányzati formának tekintették, amelyben a hatalom egy maroknyi ember, elsősorban az uralkodó osztály kezében volt. Nem az igazságosságon és az emberek érdekein alapuló hatalmat gyakorolnak.
10. Alkalmak
A foglalkozás szabályozott kormányzati formaa tömegek vagy tömegcsoportok által a törvényes hatóságok brutális megfélemlítése által. Az exliteráció gyakran azonos a mobilitással.
Az ókori Görögország politikai gondolkodói számára,ez a kormányzati forma az egyik legrosszabb kormányzási forma a zsarnokság és az oligarchia mellett, mivel az uralkodók kormányát csak a saját és nem az emberek érdekei miatt működtetik.
Tehát ezúttal a vita a világ különböző kormányzati formáiról szól. Remélem hasznos. Köszönöm.
