A fikció jellemzőinek, felépítésének és elemeinek magyarázata
Amikor belép a könyvtárba, általában olyan polcokat talál, amelyek fikciót és nem fikciót mondnak. Mindkettő az irodalmi művek típusa.
A nem fikció irodalmi mű, amelynek eredete származik tudomány vagy tapasztalat, míg a fikció irodalmi mű, fiktív vagy nem valós, amely fikcióból, képzeletből vagy képzeletből származhat.
A fenti meghatározás alapján a különbség egyértelműa fikció és a nem fikció irodalom között. A nem fikciós irodalmi művek tények vagy igazság alapján készülnek, míg a fikció nem feltétlenül az igazságon alapul. A nem-fantasztikus irodalmi példák közé tartozik az inspiráció, tippek és életrajzok. Míg a fikciós irodalmi példák regényeket, novellákat és képregényeket tartalmaznak.
A fikció jellemzői
Nos, a cikkben, amelyet megvitatunk, egy kitalálás. Az alábbiakban bemutatjuk egy kitalált történet jellemzőit, amelyekre hivatkozhat.
- A történet képzeletbeli vagy kitalált, és a szerző tapasztalata, betekintése, nézetei és értelmezése alapján feldolgozható.
- Más szóval, a történetnek nem az igazságból kell származnia, ha az igazság értéke nem abszolút
- A történet összetétele nem követi egy bizonyos szisztematikát, a szerző szabadon írhatja esszékét.
- Célja az olvasó érzelmeinek felkeltése
- Erkölcsi üzeneteket tartalmaz
- A használt nyelv konnotatív vagy szatíra (valójában nem)
Fiktív szövegszerkezet
A fikció olvasásakor rájön, hogy minden fikciós történet a következő struktúrákat fogja tartalmazni.
1. Kivonat
Az absztrakt a fikció egyik legfontosabb része. A fikcióban az absztrakt létezés opcionális vagy választható, ezért előfordulhat, hogy nem létezik.
2. Orientációs felépítés
Az orientációs szakaszban az író elmagyarázza a témát, a téma hátterét és a történetben szereplő karaktereket. A tájolás a kitalálás elején található.
3. Komplikációk
Ebben a komplikációs szakaszban a szerző bemutatjaa történelem középpontjában álló problémák. Minden kitalált történetnek problémákkal kell rendelkeznie, amelyeket meg kell oldani benne. Ez a probléma lehet karakterközi problémák, környezeti / helyzetproblémák vagy önmagával kapcsolatos problémák formájában.
4. Értékelés
Az értékelés megoldása történet problémái. Ebben a részben a szerző megvilágít és megoldja a meglévő problémákat. Minden fikciónak van értékelése. Értékelés nélkül az olvasó éhesen és kíváncsi lesz a történet folytatására.
5. Felbontás
A felbontási szakaszban a történet problémáinak alapvető problémamegoldása kezd megjelenni.
6. Koda (újraorientáció)
Ebben a részben az író megpróbálja átadniegy üzenet vagy erkölcsi üzenet, amelyet a fikcióból le lehet vonni. De az orientációhoz hasonlóan az átirányított rész választható, vagy esetleg nincs jelen.
A kitalálás elemei
A fikció elemeit két részre osztják, nevezetesen belső elemekre és külső elemekre.
A fikció lényeges elemei
A belső elem az alapjafikció. Ha összehasonlítjuk a fikció épületet, akkor a belső elemek a fikció építőkövei. Az egyik elem hiányzik, így a történet nem formálódik megfelelően. Nos, a következők a fikció lényeges elemei.
1. Téma
A fikció legfontosabb eleme aa téma. Maga a téma a fikció alapjául szolgáló fő gondolatok, ötletek vagy gondolatok. A téma általános jellegű. Példák a témákra például az oktatás, a történelem, a romantika, a barátság és így tovább.
2. Ábra és jellemzés
Az ábra és a jellemzés két különféle dolog. A karakter egy kitalált történetben szereplő fiktív egyén. Egyszerűen fogalmazva elmondható, hogy a karakter a történet elkövetője.
A fantasztikus karakterek két részre oszlanak,nevezetesen a főszereplő és a további számok. A főszereplő egy főszereplő, aki megjelenése uralja a történetet. Míg a kiegészítő karakter egy olyan karakter, aki segítőként működik, és csak akkor vesz részt, ha érdekli a főszereplő.
A karakterek olyan karakterek vagy tulajdonságok, amelyekkel a történet szereplői rendelkeznek. A jellemzést a szerző írja le a karakterek elméjének, viselkedésének, nézeteinek és kijelentéseinek a tartalmán keresztül.
3. Telek / telek
A következő elem a történet. Az áramlás egy kitalált történet eseményeinek vagy összefonódott eseményeinek sorrendje egy bizonyos hatás elérése érdekében. Az események között az ok és a következmény létezésével összekapcsolt egyéb események között. Minden kitalált történetnek szakaszai vannak, nevezetesen bevezetések, emelkedések, csúcspontok, antiklímák és megoldások.
Kétféle grafikon létezik, amelyeket gyakran használnak a fikcióban, nevezetesen az előremenő és a hátrameneti áramlás vagy visszapillantás.
- Előrehaladás: A szerző a történetet egymás után ismerteti, kezdve a témák és karakterek bevezetésével, a konfliktusokat okozó események megjelenéséig, a konfliktus csúcspontjától a rendezésig.
- Kronológia: Az író először leírja a konfliktus történetét, majd elmagyarázza a konfliktus okozó korábbi eseményeket.
4. Beállítások vagy háttér
A beállítások vagy a háttér a benne található információfikció. A beállítás lehet hely, idő és légkör. A helymeghatározás általában arra utal, hogy egy esemény miként helyezkedik el a történetben. Az időbeállítás arra az esetre vonatkozik, amikor egy esemény bekövetkezik. Míg a légköri beállítás az esemény körülvevő légkörre utal.
5. Nézőpontok
A perspektíva az író bemutatásakarakterek, akciók, beállítások és a történet különféle eseményei. A kitalált történet szempontja lehet az első, a második és a harmadik személy perspektívája. Az első személy perspektíváját általában "én" vagy "én" szóval jelöljük meg, ahol az író karakterként a történet összes eseményén keresztül elhelyezi magát.
A második perspektívát a "te" szó jelölivagy "te", amelyet ebben az értelemben az író megpróbál az olvasót a történet főszereplőjévé tenni. Míg a harmadik szempontot általában a "szó" jelöli, amely a történet főszereplőjére utal.
6. Nyelvstílus
A nyelv stílusa a szerző közvetítésének módjaa történet. Minden író eltérő nyelvi stílusú. A szerző nyelvstílusa a szavak (szótár), a beszéd használatának és a mondat választásának a fikciójában látható.
7. Meghatalmazás
A mandátum vagy erkölcsi érték olyan üzenet, amely képesaz olvasó idézi az olvasott történeteket. A mandátum közvetve (közvetetten) vagy explicit módon (közvetlenül) is átadható. A legtöbb kitalált történetben azonban az író egy erkölcsi üzenetet közvetve közvetít, ahol az olvasó a megértése alapján értelmezi a benne levő erkölcsi üzenetet.
A fikció külső elemei
A külső elem olyan elem, amely nemtartalmazta a fikciót, de közvetett módon segített a fikció kialakításában. Ezek a külső tényezők lehetnek a szerző életrajza vagy története, a szerző által alkalmazott ideológia, vallás, történelem, valamint a társadalom társadalmi / kulturális körülményei, amelyek az irodalmi alkotások alapját képezik.
Most, miután megismertük a történet jellemzőitfikció, szerkezete és elemei, most érdemes elolvasni egy novellát, majd megnézni, hogy megfelel-e a fent említett fantasztikus tulajdonságoknak. Ha igen, próbálja meg boncolni a novellában szereplő elemeket, hogy jobban megértse ezt az anyagot. Remélhetőleg a fenti cikk segít. Boldog tanulás.
