A konfliktusok megértése, valamint a konfliktusok okai, formái és típusai

A konfliktus meghatározása

A "konfliktus" szót angolul vettük, azaz „Konfliktus” a jelentés viták vagy nézeteltérések. A konfliktus a latin igékből is származik "Configere" a jelentés egymást üt. Szociológiai szempontból a konfliktus két vagy több ember vagy csoport közötti társadalmi interakció folyamataként határozható meg, amelyben az egyik fél meg akar szabadulni a másik féltől, hogy lerázza vagy megsemmisítse.

Általánosságban elmondható, A konfliktus meghatározása két ember közötti társadalmi interakcióvagy olyan egyének vagy társadalmi csoportok, ahol az egyes felek azt akarják megszabadulni más felektől, hogy céljaikat elérjék erőszak vagy fenyegetés formájában történő ellenállás útján.

A konfliktus eltér a versenytől. A verseny olyan társadalmi interakció, amelynek célja a célok jó elérése. Ha azonban a konfliktus más, akkor a társadalmi interakció olyan célokat kíván elérni, amelyek nem jók, például az erőszak és így tovább.

A konfliktus megértése a szakértők szerint

A konfliktus általános értelmezéséről szóló fenti magyarázaton kívül vannak olyan szakértők is, akik véleményt nyilvánítanak a konfliktus meghatározásáról. Íme néhány szakértői vélemény, nevezetesen:

1. Alabaness

Előterjesztett egy Alabaness nevű szakértővéleménye, miszerint a konfliktus olyan helyzet a társadalomban, ahol a társadalmi rend megsérül, és az a kár, amely kezdődik, egyén vagy csoport, amelyben nem értenek egyet mások gondolataival vagy véleményével, hogy viselkedésüket, hozzáállásukat és cselekedeteiket megváltoztatásuk miatt megváltoztassák azzal a véleménygel.

2. Gillin és Gillind (1948)

A szakértők szerint Gillin ésGillind, a konfliktus fogalma olyan társadalmi folyamat, amelyben az egyének vagy csoportok céljaik elérésére törekszenek más felek vagy emberek erőszakos cselekményekkel vagy fenyegetések formájában történő kihívásával. Röviden: a konfliktus a versengő felek közötti küzdelem és a célok elérésének megkísérlése az ellenfelek kiküszöbölésével és tehetetlenné tételével.

3. Parkok és Burgess (1921)

A Parks és Burgess nevű szakértők szerintA konfliktus egy olyan forma, amely nem azonos a versennyel vagy a versennyel. A verseny vagy verseny egyének vagy csoportok közötti küzdelem a célok elérése érdekében kommunikáció és kapcsolat nélkül. Míg a konfliktus olyan verseny, amelyben kapcsolatba kell lépni, mivel a kapcsolattartás elengedhetetlen feltétel a konfliktusban.

4. A.W. zöld

A.W. szerint A zöld konfliktus olyan társadalmi kapcsolat, amelynek cselekedeteit más felek ellen folytatják. Más értelemben a konfliktus olyan társadalmi kapcsolat, amelyet úgy értelmeznek, mint arra irányuló vágyat, hogy mások akaratát kényszerítse rá.

5. Zein (2001)

Zein szerint a konfliktus fogalma averseny vagy vita, amelyet valami megnyerése érdekében folytatnak. A konfliktus valami iránti becstelenség, vagy vita, vagy háború, érvelés, káosz, káosz.

A konfliktusot okozó tényezők

A konfliktus nem csak történik. Számos tényező okoz konfliktusokat. A konfliktus okai többek között az alábbiak:

1. Az egyes egyének különbsége

Az egyes egyének különbsége egyegy konfliktus okozó tényezője, mert minden ember vagy csoport véleményének vagy véleményének eltérőnek kell lennie - eltérő. Nos, ez okozhat vitákat és félreértéseket, hogy felmerüljön a konfliktus.

2. Kulturális tényezők

A kultúra szintén tényezőa konfliktus oka a különféle kultúrák miatt a közösségben, így konfliktus merül fel. Az egyes régiók kultúrájának meg kell adnia egyediségét, hogy ez alakítsa az ember jellegét és személyiségét.

Például a bataki emberek beszédmódja nagyon hangos, ezért sok más kultúrájú ember arrogánsnak vagy arrogánsnak tartja azt, és szeretne dühös lenni, mint például a jávai.

3. Érdeklődéses tényezők

A fontossági tényező is egya konfliktus okozó tényezője, mivel minden embernek vagy csoportnak meg kell, hogy álljon saját érdekei, például társadalmi, gazdasági vagy politikai szempontból. Az érdekek és vélemények eltérése konfliktusokat válthat ki.

4. Társadalmi interakció

A társadalmi interakció pozitív dolog,azonban, ha a társadalmi interakció harmonikus hiánya konfliktusokat vált ki. Számos tényező okozza a társadalmi interakciók diszharmóniáját, például az oktatás hiánya, a gazdasági feltételek, a társadalmi egyenlőtlenség stb.

5. Társadalmi változás

A társadalmi változás tényezője szintén tényezőa konfliktus oka, mert minden embernek meg kell tapasztalnia a változásokat. És a konfliktus egyik kiváltója a társadalmi változás.

A konfliktus formái és típusai

A konfliktusnak különféle formái vannak. Íme néhány konfliktus, többek között:

1. Konfliktus a benne részt vevő felek alapján

A konfliktus az érintett felek alapján 6 formára oszlik, nevezetesen:

A. Konfliktus az egyénen belül (konfliktus az egyénen belül) nevezetesen olyan konfliktusok, amelyek akkor merülnek fel, ha egymással ellentmondásos vagy ellentmondásos célok vannak, vagy azok a feladatok nagy száma miatt merülhetnek fel, amelyeket el kell hagyni.

B. Egyének közötti konfliktusok (egyének közötti konfliktus) nevezetesen olyan konfliktusok, amelyek az egyének és a többi személy közötti személyiségkülönbségek miatt merülnek fel.

C. Konfliktus egyének és csoportok között (konfliktus egyének és csoportok között) vagyis olyan konfliktusok, amelyek akkor merülnek fel, ha az egyén vagy személy nem alkalmazkodik a csoport normáinak és értékeinek, amikor dolgozik vagy lakik.

D. Konfliktusok ugyanazon szervezet csoportjai között (konfliktusok ugyanazon szervezet csoportjai között) vagyis olyan konfliktusok, amelyek azért merülnek fel, mert az egyes csoportoknak más célokat kell kitűzniük.

E. Szervezetek közötti konfliktusok (szervezetek közötti konfliktusok) nevezetesen olyan konfliktusok, amelyek a szervezet tagjai cselekedete vagy magatartása miatt merülnek fel, és negatív következményekkel járhatnak a szervezet más tagjai számára.

F. Konfliktusok a különböző szervezetek egyének között (konfliktusok a különböző szervezetek egyének között) vagyis az egyik szervezettag viselkedéséből fakadó konfliktusok, amelyek negatív hatással vannak a szervezet többi tagjára.

2. Konfliktus a funkció alapján

A függvény funkciója alapján kétféle, nevezetesen:

A. Konstruktív konfliktus nevezetesen olyan konfliktusok, amelyek pozitív hatással vannak a szervezet vagy a társadalom fejlődésére.

B. Pusztító konfliktus nevezetesen olyan konfliktusok, amelyek negatívan befolyásolják a szervezet vagy a társadalom fejlődését.

3. Konfliktus valakinek a szervezeti felépítésben betöltött helyzete alapján

A szervezeti felépítésben elfoglalt helyzeten alapuló konfliktusok négy típusra oszthatók:

A. Függőleges konfliktus nevezetesen a konfliktusok, amelyek a szervezet tagjai között a szervezetben eltérő pozícióval rendelkező tagok közötti viták során merülnek fel.

B. Horizontális konfliktus nevezetesen olyan konfliktusok, amelyek a szervezetben azonos helyzetben lévő tagok közötti viták során merülnek fel.

C. Személyzeti vonali konfliktus vagyis olyan konfliktusok, amelyek a szervezet tagjai és a személyzet tisztviselői között a szervezeten belüli tanácsadókkal küzdenek.

D. Szerepkonfliktus nevezetesen olyan konfliktusok, amelyek egynél több szerepet betöltő egyén miatt merülnek fel.

4. Konfliktus a felmerülő hatások alapján

A felmerülő hatáson alapuló konfliktus két típusra osztható, nevezetesen:

A. Funkcionális konfliktus vagyis olyan konfliktusok, amelyek előnyöket vagy előnyöket nyújthatnak a szervezet számára, ellenőrizhetők és jól működtethetők.

B. Funkcionális konfliktus nevezetesen olyan konfliktusok, amelyek felmerülnek és árthatnak másoknak.

5. Konfliktus a konfliktus forrása alapján

A konfliktus forrása alapján a konfliktusok négy típusra oszlanak, nevezetesen:

A. Célkonfliktus vagyis olyan konfliktusok, amelyek azért merülnek fel, mert az egyének, csoportok vagy szervezetek eltérnek.

B. Szerepkonfliktus nevezetesen olyan konfliktusok, amelyek egynél több szerepet játszó személy szerepe miatt merülnek fel.

C. Értékkonfliktusok nevezetesen olyan konfliktusok, amelyek azért merülnek fel, mert az értékek, amelyeket valaki egy csoporttal vagy szervezettel rendelkezik, eltérnek.

D. Politikai konfliktusok azaz konfliktusok merülnek fel, mivel az egyének vagy csoportok véleménye különbözik a szervezetek politikájától.

6. A konfliktus formája alapján

A konfliktus formája alapján két típusra osztható, nevezetesen:

A. Reális konfliktus vagyis olyan konfliktusok, amelyek az egyén vagy csoport csalódása miatt merülnek fel igényeikkel.

B. Nem reális konfliktus nevezetesen a feszültséget enyhítő igény miatt felmerülő konfliktus.

7. Konfliktus a hely alapján

A konfliktus annak alapján, hogy hol történt, két típusra osztható, nevezetesen:

A. Csoporton belüli konfliktus nevezetesen egy csoporton vagy közösségen belül felmerülő konfliktusok.

B. Csoporton kívüli konfliktus nevezetesen konfliktusok, amelyek a közösségcsoportok és más közösségi csoportok között merülnek fel.

Így a cikk tárgyalásaa konfliktus meghatározását, annak okait, valamint a konfliktusok formáit és típusait illetően. Remélhetőleg jobban megérti és megérti a konfliktusokat, azok okait, valamint a konfliktusok típusait. Remélhetőleg ez a cikk hasznos lehet. Köszönöm