A motiváció és annak megértése, célja, típusai és elméletek a motivációban

A motiváció meghatározása

Etimológiai szempontból a motiváció latinból származik "movere"Ami azt jelenti, hogy költözünk. Ezen kívül vannak olyanok is, akik szerint a motiváció angolul származik.motiváció"A" belső erő "vagy" impulzus "értelmezhető.

Így a motiváció megértése egy változás egy formája, amely aaz egyén az érzés, a lélek és az érzelem tünetei miatt, hogy ösztönzést adjon egy olyan tevékenység végrehajtására, amely pozitív és negatív szempontból egyaránt szükségessé vagy célvá válik, amelyet elérni akar.

Általában a motiváció belülről megszerezhetőmagadon és másokon keresztül. A motiváció mellett valakinek lesz ereje vagy energiája arra, hogy kényszerítés nélkül megtegye bizonyos lépéseket.

A motiváció megértése a szakértők szerint

Néhány szakértő a következőképpen fejezi ki véleményét a motiváció meghatározásáról.

1. Weiner

A motiváció megértése Weiner szerint (idézettElliot et al.) Olyan belső állapot, amely felkelt egy embert cselekvésre, ösztönzi az egyéneket bizonyos célok elérésére, vagy felhívja az egyéneket bizonyos tevékenységek elvégzésére.

2. Uno

Uno szerint a motiváció definíciója a következőa belső és külső ösztönzés formája egy személyen belül, ahogy azt a létezés jelzi; szenvedély és érdeklődés; bátorítás és igények; remények és eszmék; elismerés és tisztelet.

3. Henry Simamora

Henry Simamora szerint a motiváció aegy olyan funkció, amely az egyéni elvárások formájából származik, hogy bizonyos erőfeszítések olyan szintű teljesítményt eredményeznek, amely viszont a kívánt jutalmakat vagy eredményeket hozza.

4. G. R. Terry

G. R. Terry kijelentette, hogy a motiváció olyan vágy, amelyet valaki talál, aki ösztönzi a különféle cselekvésekre.

5. Robbins és bíró

A motiváció megértése Robbins és Judge szerint egy olyan folyamat, amely megmagyarázza az egyének intenzitását, irányítását és kitartását a céljaik elérése érdekében.

6. Edwin B. Flippo

Edwin B. Flippo elmondta, hogy a motiváció egyfajta szakértelem, amely arra irányítja az alkalmazottat vagy a szervezetet, hogy a munka sikere érdekében érje el a szervezet céljait.

7. Victor H. Vroom

H. szerint Vroom, a motiváció fogalma az eredmények eredménye, amelyeket valaki el kell érnie vagy el kell érnie azzal, hogy megbecsüli, hogy az elvégzett eredmény elérheti a kívánt eredményeket.

8. Djamarah

A Djamarah a motivációt úgy határozza meg, mint az egyén belüli energiaváltozás formáját, amelyet a megjelenése jellemez érzés és egy célkitűzésre adott válasz előz meg.

Energia változások az emberbenfizikai aktivitás formájában valós tevékenységként határozható meg. Valaki, akinek konkrét célja van a tevékenységeiben, akkor erőteljes motiváció lesz arra, hogy elérje azt minden erőfeszítéssel, amelyet meg lehet tenni.

A motiváció funkciói és célja

Alapvetően a motiváció függvényebátorítás vagy felhívás az egyénre, hogy cselekedjen nagy lelkesedéssel. Ezen felül számos motivációs funkció van, amelyeket az alábbiak szerint kell ismernie.

1. Határozza meg az elérendő irányt

A motiváció útmutatóként működhet,ez azt jelenti, hogy a motiváció megmutathatja az egyén által elvégzendő tevékenységek irányát az elérendő célokkal összhangban. Ebben az esetben kétféle irány érhető el, nevezetesen a pozitív és a negatív.

2. Tevékenységek kiválasztása

Valaki, aki beágyazódik a motivációjábabizonyos erőfeszítéseket tesz a várt eredmények elérése érdekében meghozandó intézkedések meghozatala érdekében. Így a motiváció kiválasztásként szolgál, hogy segítse az egyéneket olyan cselekedetek elvetésében, amelyek nem kapcsolódnak a céljaikhoz.

3. Határozza meg a gyors vagy lassú műveletet

A motiváció promóterként is működhet,vagyis egy hajtógép, amely energiát ad az egyénnek egy adott művelet végrehajtásához. Valaki, aki motivált, meghatározza, hogy milyen erőfeszítéseket kell tennie a célok gyorsabb elérése érdekében.

Hasibuan szerint az egyén motivációjának megadása az alábbiakhoz hasonló célokat eredményez

• Bátorítson vagy ösztönözze az alárendeltket
• Növelje az alkalmazottak munkahelyi termelékenységét
• A munkavállalói lojalitás szintjének fenntartása annak érdekében, hogy továbbra is a társaságban maradjon
• Javítani kell a munkavállalók fegyelemét a munkavállalói távollétek csökkentése érdekében
• Ösztönző munkakörnyezet és jó munkakapcsolatok kialakítása a munkatársak között
• Kreatívabbá tegye az alkalmazottakat és mindig vegyen részt az irodai tevékenységekben
• Fokozza a felelősséget az alkalmazottak iránt a kapott feladatokkal kapcsolatban

A motiváció típusai

A motiváció alapvetően 2 típusra van osztva a pszichológia tudományága szerint, nevezetesen a belső motiváció és a külső motiváció.

1. Belső motiváció

A belső motiváció megértése egy formaaz önmagától érkező vágy, hogy cselekedjen. Bizonyos értelemben ez a motiváció nem követeli meg mások ösztönzését vagy befolyását a céljainak elérése érdekében.

Egyének, akiknek ez a motivációjuk vanáltalában aktívak, mert az erőforrás önmagából származik. Boldog és elégedett lesz úgy, hogy cselekszik, anélkül hogy bármit is elvárna cserébe.

Egy egyszerű példa a tanulás. A legtöbb diák úgy gondolja, hogy a tanulás unalmas tevékenység, így nem ritkák, ha lustaként tanulnak, akár otthon, akár az iskolában. Azon diákok számára, akik önmagukban motiváltak, a tanulási tevékenységeket az élet sikerének alapjává teszik.

2. Külső motiváció

A külső motiváció az ellenkezőjebelső motiváció, amely mások befolyásából fakadó ösztönzés egy olyan cél elérésére, amely számára előnyös lesz. Abban az értelemben, hogy az ilyen motivációval rendelkezők aktívak lesznek, mert jutalmak vannak.

Például minden, a vállalatnál dolgozó alkalmazott versenyez, hogy megmutassa képességeit, hogy a vállalat javítsa karrierjét a jövőben.

Motivációs elméletek

Öt motivációs elmélet létezik, amelyeket gyakran használnak, és amelyeket az alábbiakban világosan ismertetünk.

1. Maslow hierarchiájának elmélete

Abraham Maslow által előterjesztett hierarchikus elmélet,ebben az elméletben azt mondják, hogy az emberi élet igényeinek szintje 5 típuson alapszik, az alapvető szükségletektől a legmagasabb szükségletekig. A tervezett hierarchia szintek a következők

• Élettani szükségletek (Élettani szükségletek) - Az emberi élet legalapvetőbb szükségletei, például étel, ital, víz, levegő, ruházat, menedék és túlélési igény.
• Biztonsági igények (Biztonsági igények) - Az emberi életnek meg kell ízlelniebiztonságos az erőszak ellen, mind fizikai, mind pszichológiai szempontból. Például a szennyezésmentes életkörnyezet, a biztonság védelme a veszélyekkel és veszélyekkel szemben az életében.
• Társadalmi igények (Társadalmi igények) - Az emberi természettel összhangban, mint társadalmi lényeknek, akiknek másokra van szükségük életük futtatásához. Ez a szükséglet azt jelenti, hogy az embereknek szeretettel kell lenniük és szeretniük kell őket.
• Díjszükségletek (Megbecsülési igények) - Az élettani,biztonság és szociális. Ez a szükség arra készteti az embert, hogy mások is elismerjék, jó hírneve és magabiztossága legyen, és mások tiszteletben tartsák.
• Önmegvalósítási igények (Önmegvalósítás) - Maslow szerint az emberi élet legmagasabb igényei, nevezetesen az, hogy az ember képes legyen teljesíteni személyes ambícióit.

2. Elmélet ERG Alderfer

Az ERG Alderfer elnevezését, vagy önmagában ERG néven ismert, Aldefer fejlesztette tovább, az E = egyenlet formájából. létezés ami azt jelenti, hogy léteznek olyan igények, mint például élettani és materialista, R = rokonsági amely megállapítja a kapcsolatokat más felekkel, valamint G = növekedés amelyet a maximális önpotenciál elérésének egyre növekvő igényeként értelmeznek.

3. A McClelland szükségletei

David McClelland pszichológus, aki véleményt nyilvánít a motiváció elméleteiről, amelyek 3 típusú szükségletre oszthatók, nevezetesen teljesítményigényekre (elérési igény), társult követelmények (csatlakozási igény) és az energiaigény (energiaszükséglet).

4. Motivációs elmélet Higiénia Herzberg

Herzberg elméletét gyakran két különböző tényező elméletének nevezik, nevezetesen az elégedettség és az elégedetlenség szintjét a munkában, vagy M-H elméletnek is nevezik.

• Munkával való elégedettség, nevezetesen az elismeréssel, az eredményekkel és a felelősséggel kapcsolatos tényezők, amelyek pozitív elégedettséget nyújtanak a munkavállalók számára.
• Az elégedetlenség működiknevezetesen a munkakörnyezet feltételeivel, az egyének közötti kapcsolatokkal, a munkahely biztonságával és a fizetésekkel kapcsolatos tényezők, amelyek elégedetlenséget adnak a munkavállalók számára.

5. Elmélet Remélem Vroom

Victor Vroom, aki egy kanadai professzor, a motivációs elméleteket tárta fel könyvében "Munka és motiváció"Ami azt mondja, hogy valaki cselekszik, mert eredményre vagy jutalomra számít. A Vroom elvárásainak elmélete a következő.

• Remélem (várakozás), azaz az a bizalom szintje, hogy egy vállalkozás bizonyos teljesítményt fog elérni.
• műszeresen, azaz azt a bizalom szintjét, hogy egy adott teljesítmény bizonyos eredményeket érhet el.
• Valence (vegyérték), amely az elért eredmények pozitív és negatív értékeivel függ össze.

Ez a teljes magyarázat a megértésrőlmotiváció általában és a szakértők szerint funkciója és célja, típusa és a motiváció elméletei. Remélhetőleg a fenti cikk előnyöket fog nyújtani és kibővíti látókörét, különösen a motiváció szempontjából.